﻿A víz rendhagyó sűrűsége
A víz 4 oC-on a legsűrűbb. Akár melegítjük, akár hűtjük, a sűrűsége csökken. Ezért nem fagynak be fenékig a tavak, ennek következtében a befagyott tavakban nem pusztulnak el a halak, hiszen a tó aljára süllyedő 4 oC-os melegebb vízrétegben áttelelhetnek. A tó felszínét borító jég jó hőszigetelő, és akadályozza a nagy hidegek esetén is a tó alsóbb vízrétegeinek megfagyását. A víz rossz hővezető, így a tó alja nehezebben hűl át. A jég sűrűsége kisebb, mint a víz sűrűsége, így a jég nem süllyed le a tó aljára, hanem a felszínén képez mind vastagabb réteget. Az ábráról az is leolvasható, hogy 0 oC és 10 oC között a víz sűrűsége csak igen kis mértékben változik. Magasabb hőmérsékleteken a sűrűség csökkenése sokkal jelentősebb, például 50 oC-on a víz sűrűsége 0,98807 g/cm3, illetve 100 oC-on 0,95838 g/cm3. Ebből az következik, hogy csak a tiszta, hideg, desztillált víz sűrűsége tekinthető jó közelítéssel 1 g/cm3-nek.
Gondold meg!
Miért nem készítünk vízhőmérőt?
Vízhőmérőt szeretnénk készíteni. A vizet egy vékony, nyitott üvegcsővel lezárt lombikba töltjük. Bejelöljük a víz felszínét egy piros csíkkal az üvegen, amikor a víz hőmérséklete 0 oC, és akkor is, amikor 100 oC. A két jelölés között 99 osztást teszünk. Válaszoljatok a következő kérdésekre!
Lehet-e ezt a hőmérőt rendeltetésszerűen használni?
Hogyan mozdul el a vízszint, ha a hőmérséklet 0 oC-ról 4 oC-ra melegszik?
Hogyan mozdul el a vízszint, ha a hőmérséklet 4 oC-ról 8 oC-ra melegszik?
Mekkora hőmérsékleten lesz ugyanolyan magasan a vízszint, mint 2 oC-on?
{https://www.nkp.hu/tankonyv/fizika_9_nat2020/lecke_02_011}